2. Miért nem alakult ki az onkológiai centrumokban az immunterápia?

Ennek több oka van.

a.) Sok évtizeden keresztül a természetes immunrendszert a sejtek felszínén elhelyezkedő mintázatot felismerő receptorok (PRR) megkötése révén próbálják a kutatók aktiválni. Ehhez a természetben előforduló különböző ún. patológiás mintázatokat használtak. Így például a baktériumok felszínén előforduló anyagokból („mintázatokból”) próbáltak immunterápiás készítményeket előállítani. Ezek a természetben előforduló anyagok igen heterogének, de mégis egy hasonló struktúrát (mintázatot) képviselnek és az immunsejtek felszínén levő azonos mintázatot felismerő receptorokat kötnek meg, mely által a sejtek aktiválódnak. A gyógyszerkémia számára mind a mintázat előállítása és mind a heterogenitás komoly problémát okoz. Így nem a kémiailag előállított, hanem a természetből izolált készítmények és kivonatok kerültek mindig újra forgalomba, amelyek a többi természetből származó termékekhez hasonlóan az alternatív medicina keretein belül kerülnek csak alkalmazásra. Mivel ezek hatása nehezebben reprodukálható, a tudományos módszerek számára egy újabb kihívást és a gyógyszeripar számára pedig egy erősen visszatartó tényezőt jelentett.

b.) Az tumor betegség onkológiai gondozása az egészségügynek komoly megterhelést jelent. Az onkológiai centrumok túlterheltek és szinte kizárólag a betegség kiterjedésének mértékére és az ennek megfelelő kemoterápiára, besugárzásra vagy hormonkezelésre koncentrálnak. Az immunrendszer szerepét illetően pedig az onkológia egyszerűen nem foglal állást, mivel a szakorvosok, akik többnyire az immunológia területén különben is túlterheltnek érzik magukat, a randomizált, kontrollált és prospektív tanulmányok eredményeire várnak és arra szeretnének támaszkodni. Az immunológia azonban említett gyógyszerkémiai okokból még sokáig nem fog ilyen adatokkal szolgálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az immunrendszer támogatásáról a mai tudományos ismeretek birtokában le kellene mondanunk.

c.) Az immunológia az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül és egy hatalmas tudomány lett, melynek képviselői még ma is sokkal inkább a biológusok köreiből és sokkal kevésbé a medicina művelőiből kerülnek ki. Érthető, hogy még a fiatal orvosok is túlterheltnek érzik magukat az immunológiában. A biológusok pedig nem érzik magukat a medicina számára elkötelezettnek, miután többnyire nem ott tevékenykednek.

d.) A természetben előforduló immunmodulátorok a szabadalom szempontjából sokszor kevésbé védhetők az ipar számára, mivel ezeknek a kutatásáról számos tudományos közlemény jelent meg, s így a „védettség” nem túl nagy. Ez gazdasági szempontból szintén egy akadályt jelenthet.    Prof. Dr. Hajtó Tibor https://tumorimmunologia.hu/immunterapia