Diéta krónikus veseelégtelenség esetén
A krónikus veseelégtelenségben alkalmazott diéta mindig egyénre szabott. Elsősorban a betegség súlyosságától függ, de más krónikus betegségek együttes fennállása is befolyásolja.
A krónikus veseelégtelenség diétás kezelése
A diéta célja, hogy csökkentse azoknak a tápanyagoknak a bevitelét, amelyeknek a kiválasztása nem megfelelő mértékű. A jó diéta megkíméli a beteg szervezetét a fehérjék bomlásából származó méreganyagtól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az energiabevitel megfelelő mértékű legyen. Ellenkező esetben a szervezet saját fehérjéit kezdi el lebontani, ennek következtében csökken a testsúly és még több káros méreganyag keletkezik. A napi energiaszükséglet 30-40 kcal ideális testtömeg kilogrammra számítva.
Mennyi fehérje kerülhet az asztalra?
A vesebetegek étrendjének sarkalatos pontja a napi fehérjebevitel megállapítása. A fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 0,4-0,8 gramm legyen a veseelégtelenség súlyosságától függően. Az elfogyasztott ételekben legyenek megfelelő arányban az úgynevezett esszenciális aminosavak (ezeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani). A naponta bevitt fehérje 50-50 százalék arányban tartalmazzon állati, illetve növényi eredetű fehérjéket. Krónikus veseelégtelenségben a csökkent fehérje mennyiséget az energia bevitel növelésével kell ellensúlyozni. Így nem alakul ki alultápláltság, ugyanis, ahhoz, hogy a bevitt fehérje hasznosulni tudjon, megfelelő energiára van szükség. Ez annyit jelent, hogy ideális testtömegre számolva napi 30 kcal/testsúlykilogrammnyi kalóriát kell bevinni. Ezt a szénhidrát bevitel és a növényi zsiradék bevitel növelésével próbáljuk elérni. Főleg a növényi olajokat használjuk, szénhidrát pótlására a szőlőcukor, méz, különböző tápszerek lehetnek alkalmasak. Az állati eredetű zsiradékot (töpörtyű, vaj, szalonna), a transz zsírsavakat tartalmazó ételeket (éttermi sült krumpli, pattogatott kukorica, ostyák, töltelékes csokoládék, nápolyi, szaloncukor stb.) kerüljük el.
Fehérjeforrások összehasonlítása 100 g nyersanyagra vonatkoztatva:
Növényi eredetű fehérjék ......................Állati eredetű fehérjék
hüvelyesek, szója 20-40g .......................felvágottak 12-28g
olajos magvak 5-35 ..............................húsok 16-25
gabonafélék 8-12 ................................belsőségek 16-20
kenyerek, péksütemények 8-12 ...............halak 15-22
zöldségek, saláta félék 1-7.....................tej és tejtermékek 3,4 ; 3-30
gyümölcsök 1-2...................................tojás 1db 5,4
Állati eredetű fehérjéket tartalmaznak a húsok, a belsőségek, a halak, a tej és tejtermékek, a tojás. Növényi eredetű fehérjéket a rizs, a kenyérfélék, a péksütemények, a szárazhüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek és a gyümölcsök tartalmaznak.
Húsok, tejtermékek: melyiket szabad fogyasztani?
Húsból kevés fér bele az étrendbe, ezért érdemes inkább darált húsos ételeket készíteni. Egy vagdalt esetén növelhetjük a fehérjeszegény zsemlemorzsa, vagy kenyér mennyiségét, esetleg a húst helyettesíthetjük zöldségekkel, burgonyával. Rakott ételek esetében is a többi hozzávaló növelésével palástolhatjuk a hús kis mennyiségét. Ha kálium megszorítás is szükséges, akkor a zöldségeket főzzük elő, áztassuk be. (Ezzel kis mértékben ugyan, de csökkenthető az ásványi anyag tartalom).
Halak, halkészítmények, felvágottak, füstölt áruk nem ajánlottak magas fehérje- és nátrium tartalmuk miatt. Tejből a megszokottnál kevesebb fogyasztható. A kávéban változtassuk meg a víz és a tej arányát a víz javára. Joghurt, kefir, túró, tejföl bevitele a megengedett napi fehérjétől függ.
Sajtok, juhtúró magas fehérje, nátrium (Na), és foszfor (P) tartalmuk miatt nem ajánlottak. Tojásfehérjéből a megengedett fehérjének megfelelően fogyaszthatunk. A sárgája magas P tartalmú és koleszterinben gazdag, heti 1-2 darab fogyasztható. Helyettük fehérjeszegény tojáspótló por alkalmazható.
Mit kell kerülni a diéta során?
A napi ajánlott káliummennyiség megszorítás esetén 1500-2000 milligramm. A diétában csökkenteni kell a káliumban gazdag táplálékok fogyasztását. A gyümölcsök közül főként a banán és az aszalt gyümölcsök, a zöldségfélék közül a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli, a kelbimbó, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré tartalmaznak nagyobb mennyiségben káliumot.
Kerülni kell a kakaó és a csokoládé fogyasztását is. Az ételkészítés során ki kell önteni a zöldségek áztatóvizét, valamint az első főzőlevet, illetve a mélyhűtött termékek kiolvasztás utáni levét és a kompótok levét.
A naponta elfogyasztható maximális foszformennyiség megszorítás esetén 600-800 milligramm. Foszforban gazdag tápanyagok a húsok, a belsőségek, a halak, a búzacsíra és -korpa, a tej és tejtermékek, a tojássárgája, a szárazhüvelyesek, az aszalt gyümölcsök, az olajos magvak, a kakaó és a csokoládé. A bevitt foszformennyiség csökkentése érdekében zöldségek első főzőlevét le kell önteni, a húsokat elő kell főzni. Olyan ételeket, amelyek hosszú főzést igényelnek nem szabad fogyasztani (például kocsonya, húsleves).
Kálium és Foszfor tartalmak 100 gramm nyersanyagra vonatkoztatva, csökkenő sorrendben:
Kálium (mg/100g)......................... Foszfor (mg/100g)
cél 1500-2000mg/nap....................cél: 600-800 mg
szárazbab, lencse, sárgaborsó,.................... búzakorpa, búzacsíra: 1200 mg
búzakorpa,búzacsíra, dió, ........................... .kockasajt: 900-100mg
mogyoró, mandula: 1410mg-880mg..............tojássárgája 1 db: 91 mg
(napraforgó mag, tökmag, szezámmag)
petrezselyemzöld: 1000mg .....................bab, borsó, lencse, szója: 500mg
mazsola, mák: 1000mg, 1150mg............. trappista, ementáli: 400mg
paraj, ketchup: 633mg-600mg................ pörkölt napraforgó, mandula, mogyoró: 706-360mg
gesztenye, banán: 553mg, 500mg........... sertésvelő, bárányhús, olajos hal: 381-324mg (szőlő, aszalt gyümölcsök)
sertéshús, sonkaszalámi: 442mg, 426 mg. kenőmájas,borjúhús,gépsonka,juhtúró: 250-220mg
marhahús: 381 mg............................ marha, sertés: 180mg
burgonya: 340mg.............................. halak: 137-177mg
csirkemell, paraj, zöldborsó: 160mg,
karalábé, zöldborsó: 300mg, 325 mg .......túró: 180-200mg
gyümölcsök: 150-200mg ......................tyúkhús, petrezselyemzöld, fokhagyma: 120-140mg
gombák közül a laska a legkedvezőbb: 190 mg..tej: 40-70mg
A folyadék és a só bevitelének mennyisége
A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámítása a testtömeg és a 24 óra alatt képződő vizeletmennyiség alapján történik. Az így számított folyadékmennyiség elfogyasztása elengedhetetlen a megfelelő mértékű méregtelenítéshez.
Csökkenteni kell a nátrium-kloridban gazdag élelmiszerek bevitelét is (ízesítő porok, füstölt húsok, konzervek, savanyúságok, sózott rágcsálnivalók). Az ételek főzésekor ne használjunk konyhasót, azokat az elkészítés után sózzuk meg enyhén. A napi elfogyasztható konyhasómennyiség: 5 gramm (2 gramm nátrium).
Nátriumtartalom szempontjából szabadon fogyaszthatók: tej, natúr tejtermékek, sertés, marha, csirke, tyúk, házinyúl, hekk, busa, tonhal, fogas, túró, író, tejföl, vaj, tojás, hüvelyes zöldségek, diófélék, olajos magvak, keményítők, gyümölcsteák, rostos üdítők, zöldséglevek, víz, tea, friss- és mirelit gyümölcsök, friss- és mirelit zöldségek. Ezeket fehérje- és ásványi anyag tartalmuk szerint válogassuk.
Az ásványvizek nátriumtartalmára is oda kell figyelni (Na-hidrogén-karbonátos vizek) – 200 mg/liter Na tartalom felett sószegény étrendnél indokolt figyelembe venni!
Élelmiszerek nátrium tartalma csökkenő sorrendben:
Nyersanyag ...... Nátrium tartalom (mg/100g)
virsli ..............................................................................2000
olasz felvágott ..............................................................1500
sonkaszalámi ................................................................1310
Túra sajt, Óvári sajt ...............................................1450-1330
sós kifli, félbarna kenyér ................................................1200
trappista sajt .....................................................................970
párizsi, krinolin, szafaládé eidami sajt, ementáli sajt .......810
kenyér ......................................................................700-800
zsemlemorzsa, zsemle, kalács ...............................780-680
juhtúró .............................................................................515
háztartási keksz ..............................................................400
belsőségek .............................................................380-290
száraztészták ................................................................250
kétszersült, főző csokoládé .....................................207-250
joghurt, aludttej, kefir .....................................................120
halak (hekk, tonhal, busa, ponty) ..............................125-50
húsok (marha, sertés, csirke, nyúl) ..............................80-30
zeller, fokhagyma, cékla, cukkini, sárgarépa, napraforgómag 100-70
tej .............................................................................50
kukoricaliszt, búzadara, zabpehely ...................50-30
mazsola, banán, gesztenye ...........................35-20
tojás, tejföl .............................................................35
túró, író, vaj ........................................................20-11
zöldségek: petrezselyemgyökér, retek, karalábé, sóska, paraj, káposzta, sóska .......................................34-20
zöldbab, rebarbara, padlizsán, zöldpaprika, burgonya, paradicsom, uborka, zöldborsó, karfiol, spárgatök, fejes saláta, kelkáposzta ...........20-1
mogyoró, mák .........................................................................16-18
szárazhüvelyesek, dió, mandula, tökmag, gyümölcsök ...........10-8
Hogyan pótolhatjuk a sós ízeket másképp?
Az étrend összeállításánál kis mértékben íz áthangolást kell alkalmaznunk az édeskés-savanykás íz irányába. Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét és ne rontsuk el felesleges sózással (zöldpaprika, paradicsom, uborka, újhagyma). Olyan eljárásokat alkalmazzunk, melyekkel ízfokozás érhető el.
A sűrítés történjen ízesített rántással: vöröshagymás, zöldpetrezselymes, fokhagymás. A liszt pirítása is ízesít. A rántott ételek is ízesebbek (húsok, zöldségek, panírozás előtt fűszerezzük). Készíthetjük ezeket párizsiasan, vagy palacsinta tésztába mártva. Palacsinta tésztába mártott és megsütött alma, szilva kevés fahéjas porcukorral meghintve desszertnek is finom. Bundázott ételeket akkor készítsünk, ha nincs szó energiaszegénységről. Ízletes töltött ételeket is készíthetünk – töltött káposzta, töltött cukkini, paprika, karalábé, burgonya, hidegen: körözöttel töltött paprika vagy paradicsom. A töltelékek különböző alapanyagokból készülhetnek: húsos, zöldséges, almás, gombás, túrós (petrezselymes, kapros, snidlinges) – mindegyik készülhet önmagában valamilyen lazító anyaggal és fűszerekkel, de egymással kombinálva is felhasználhatók.
A sótlanság leplezésére alkalmazható fűszerek:
babérlevél, gyömbér, kakukkfű, vasfű, majoránna, köménymag, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, szegfűbors, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, vanília, ánizs, citromlé, citromhéj, reszelt narancshéj, citromfű, karamellizált cukor, zöldpetrezselyem, kapor, snidling, vöröshagyma, fokhagyma, torma, tárkony, zellerlevél, zellergumó, zöldpaprika, paradicsom. A zöldfűszerek káliumtartalma magas, ezeket kis mennyiségben használjuk.
A diétázás sikeres megvalósításában segít a diétás napló vezetése, amennyiben annak tanulságait dietetikussal, orvossal megbeszéljük. Fontos a folyamatos vérparaméter ellenőrzés, valamint ez alapján a diétás és gyógyszeres kezelés összehangolása időről időre. Csak a beteg aktív együttműködésével lehet sikeresen megelőzni a szövődményeket, illetve csökkenteni azok számát és súlyosságát.
Forrás: WEBBeteg összeállítás Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Dietetikus szakértő: Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich Egészségcentrum
|