szarkoidózis, COPD, veseelégtelenség, COVID sztori, baktériumok…

AJÁNLOM AZ OLDALT

Tartalom

Menü

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

- ✨Staphylococcus Aureus

Hogy lehet ilyen problémánk?

Ha kórházba kerülünk és sokáig fekszünk felfekvés alakulhat ki, ezt tudjátok. Ez lehet olyan durva, hogy elfeketedik és ki kell vágni a testbõl, pl bokánál. Idõsebbeknél elõfordul. A kivágott részt kötözni kell , vagy kórházba járni kötözésre. A kórházi kötözés során ajándékozhatnak meg ezzel a baktériummal. Szóval egy kórházi kötözés alkalmával a baci a testre kerül, de másképp is lehet a kötözködõk kedvéért, lényeg, hogy a testre kerül. Nem csak a sebnél okoz problémát. Ha például egy betegnek vizesedik a lába, akár a szívétõl, a kötözés extra odafigyelést igényel. A vizes láb megdagad, a szövetek fellazulnak, aureus haverunk a bõr alatt kúszik mint egy szép aranysárga folyó. A felsõ fellazult bõrréteg le fog válni, kötözés és kezelés során új bõr képzõdik. Nagyon fontos a fertõtlenítés: papucs, nadrág, zokni, ágynemû. Tehát aureus aranysárga színû, seb környéki terület elszínezõdött "sárgás", ami a bõr alatt áttetszik.

Staphylococcus aureus

Rendszertani besorolás

Domén:Bacteria
Ország:Eubacteria
Törzs:Firmicutes
Osztály:Bacilli
Rend:Bacillales
Család:Staphylococcaceae
Nemzetség:Staphylococcus
Faj:S. aureus
Tudományos név
''Staphylococcus aureus''
Rosenbach 1884

A Staphylococcus aureus egy Gram-pozitív baktérium a Staphylococcus nemzetségbõl. Átmérõje 0,8–1,0 μm. Telepei általában kerekek, enyhén domborúak, simák, fénylõek, vaj konzisztenciájúak. A pigmenttermelés rendkívül változékony. Az esetek többségében aranysárga színû, de lehet citromsárga vagy fehér is. A faj elnevezése ellenére (aureus (latin) = aranyszínû) a Staphylococcus aureus törzsek tehát nem feltétlenül aranysárga színûek. 7,5–10%-os NaCl tartalmú táptalajon is tenyésztik. Véres agaron általában β-típusú hemolízist okoz.[1] Koaguláz pozitív.[1] A dextrózt és a mannitot aeroban és anaeroban is bontja. Foszfatázt és koagulázt termel. Nitrátot nitritté redukálja.

Egészséges emberek bõrén, orrnyálkahártyáján, de ürülékében is megtalálható. Potenciális kórokozó. Okozhat többek között furunculust, cystitist, agyhártyagyulladást, szepszist, az enterotoxin-termelõ törzsek ételmérgezést.

Mit kell tudni az MRSA-fertõzésrõl?

szerzõ: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
megjelent: 2018.08.13.

Az MRSA-fertõzést a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozza. Ez egy olyan Staphylococcus aureus baktérium törzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra – többek között a meticillinre – is rezisztens.

A Staphylococcus baktérium a populáció nagy részében egészséges egyének esetén is megtalálható a bõrön, és betegség vagy gyenge immunrendszer nélkül nem is feltétlenül okoz egészségügyi problémát.
Az utóbbi évtizedek jelentõs egészségügyi problémája viszont az eltúlzott, sokszor indokolatlan antibiotikumhasználat, illetve az, hogy egyre több, akár gyógyítható súlyos betegség kezelésével, az intenzív osztályok technikai fejlõdésével megjelentek a szokványos, eddig alkalmazott antibiotikumokra ellenálló ún. rezisztens baktériumok. A rezsiztens baktérium okozta fertõzések sokszor elhúzódóak, nehezen kezelhetõek, már csak speciális, drága, erõs hatású antibiotikumokra érzékenyek.

Milyen hajlamosító tényezõk lehetnek?

Az MRSA-fertõzések zöme olyan esetben alakul ki, amikor az érintett beteg korábban egészségügyi ellátásban (kórház, ápolási otthon, rendszeres járóbeteg szakellátás) részesült.
Ilyen hajlamosító tényezõ:

hosszú kórházi kezelés
súlyos, akár több szervet érintõ alapbetegség
gyengült immunrendszer
kemoterápiás kezelés
elhúzódó szteroid terápia
megelõzõ invazív beavatkozás (pl. hólyagkatéterezés,mûtét, branül, nagyvénaszúrás, gépi lélegeztetés, protézisbeültetés, stb.)
Kialakulhat az MRSA egészségügyi intézményen kívül is, amikor nagyobb közösségekben (iskola, gyermekellátás, szociális intézmények) bõrfertõzésként és bõr-bõr kontaktussal terjed a betegség.
A közösségben szerzett MRSA-fertõzésre hajlamosíthat a zsúfolt, akár higiéniailag nem megfelelõ közösségek látogatása, gyakori bõrkontaktussal járó sportágak ûzése, a homoszexuális kapcsolatok.

Milyen tünetei lehetnek az MRSA-fertõzésnek?

általános tünetek, mint láz, elesettség, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság, rossz közérzet
gyulladt, duzzadt, vörös, meleg tapintatú, akár fájdalmas, gennyes bõrfertõzés
a gennyes bõrgyulladás akár tályog kialakulásához is vezethet
a fertõzés a bõrön kívül a kötõszövet, illetve ízületek, csontok irányába is terjedhet
véráramba törés következtében vérmérgezés (szepszis) is kialakulhat
érintettek lehetnek a tüdõk, szívbillenytûk is.

Az MRSA-fertõzés szövõdményei

A fenti tünetek közül a véráramba törõ szepszist vagy szervi elégtelenséget, akár többszervi elégtelenséget okozó fertõzések kezelése mindig nehezebb. Légzési és szívelégtelenség, veseelégtelenség is felléphet. A fertõzésnek súlyos elesett állapotú betegek esetén magas lehet a halálozása.

Hogyan igazolódik az MRSA?

Laborvizsgálatokkal mutatható ki az általános gyulladás a szervezetben, az adott szerv elégtelen mûködésére is jellemzõ laboreltérésekkel.
A kórokozó és antibiotikumérzékenység meghatározásához mintavételre van szükség. Ez lehet a fertõzés jellegétõl függõen a bõrrõl, sebbõl, köpetbõl, torokváladékból, vizeletbõl, komplikált esetben vérbõl vett mintából (hemokultúra).

Hogyan kell kezelni az MRSA-fertõzést?

Alapvetõen szükséges a beteg megfelelõ antibiotikumos kezelése. Közösségben szerzett, nem súlyos fertõzés esetén szedhetõ szájon át is a megfelelõ hatékonyságú antibiotikum. Súlyos, elsõsorban kórházban szerzett fertõzés esetén vénásan adott antibiotikumra van szükség (alapvetõen glikopeptid típusú antibiotikumra).

Emellett az érintett bõrterület fertõtlenítése, helyi ellátása, kezelése, gondozása szükséges.