A COPD és tünetei

A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük. A COPD három, egymásba átalakulni képes kórképe a krónikus (idült) obstruktív (elzáródásos) bronchitisz illetve bronchiolitisz (hörgő- illetve hörgőcskegyulladás), az emfizéma (tüdőtágulás) és a tüdőaszthma. A COPD alsó légúti szűkületet képez, vagyis elsősorban a kilélegzést nehezíti. A nehezített kilégzés miatt levegő reked bent a tüdőben, ami az évek során tüdőtágulást hoz létre, illetve súlyosbítja a meglévőt.

A COPD gyakori betegségcsoport, az egyik fő halálozási tényező világszerte. Kimutatható kapcsolatban áll a tartós dohányzással, ezért a COPD megelőzése szempontjából sokat számít, ha az ember nem dohányzik, illetve abbahagyja a dohányzást. A COPD irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodások hátrahagyásával halad előre; a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.

 

A COPD tünetei

A betegség által okozott korai panaszok a köhögés, köpetürítés (krónikus obstruktív bronchitiszes kezdet) illetve a bizonyos ingerekre (por, virágpor, hideg levegő, pszichés stressz, fizikai munka) hirtelen kialakuló és lassan oldódó nehézlégzés, a befulladás (asztmás kezdet), amelyek hullámzó intenzitásúak, de teljesen általában ritkán szűnnek meg. A COPD tüdőtágulással ritkán kezdődik (csak genetikai hajlam esetén, pl. alfa 1 antitripszin hiányban), de idővel a másik két forma tüdőtáguláshoz vezet. A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll. A COPD tüneteinek, illetve az általa létrehozott károsodás megértéséhez érdemes áttekinteni azt, hogy hogyan működik a tüdő és miért szűkülnek be a légutak.

A COPD főbb tünetei

•  Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.
•  Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap.
•  Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés.
•  Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben.
•  Gyakori légúti fertőzések
•  Mellkasi szorító érzés (kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom).

Hogyan működik a tüdő?

A tüdő Belélegzés során a levegő a légcsövön,
majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található. A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül. Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.