Mit mutatnak ki a labor-vizsgálatok?
Magában egyetlen teszt sem utalhat egyértelműen sarcoidososra. A röntgen és a vérkép elemzés az első vizsgálat, amit az orvos elrendel. A tüdő állapotfelmérő vizsgálatai általában segítik a diagnózis felállítását. Más vizsgálatok is alkalmazhatók.
Az orvos által rendelt vizsgálatok eredményei segíthetnek felállítani a sarcoidosos diagnózisát, vagy figyelemmel kísérhetjük a folyamat alakulását, a beteg állapotának javulását vagy romlását.
Mellkasi röntgen:
A mellkasi röntgen az orvos segítségére lehet, abban, hogy képet kapjon a tüdő, a szív, a környező szövetek állapotáról, valamint a nyirokcsomókról, ahol a védekező fehér-vérsejtek keletkeznek, és ahol elsődlegesen fellelhetők a sarcoidosisra utaló tünetek. Pl.a nyirokmirigyek duzzanata a két tüdőlebeny között feltűnhet a röntgen felvételen. Egy röntgen felvétel arra is fényt deríthet, hogy a tüdő mely területei érintettek.
Tüdő állapotfelmérő vizsgálat
A tüdő állapotának felmérését célzó vizsgálatokból az orvos megtudhatja, hogy a tüdő megfelelően ellátja e a funkcióját. Kielégítő e az oxigén széndioxid gázcsere a vérben. A sarcodosisos pánciens tüdeje nem az elvárásoknak megfelelően működik, mivel a granulómák és a tüdő fibrózisa csökkentik a tüdő kapacitását és zavarják a megfelelő gázcserét a tüdő és a vér között. A vizsgálat egyik részeként a páciens belefúj a spirometer nevű gépben. Ez a mechanikus műszer méri a tüdő térfogatvátozását be és kilégzéskor és regisztrálja az időt is, amely alatt a folyamat végbemegy.
Vérelemzés
A vérképelemzés értékei a vérsejtek típusát és számát és megmutatja, hogy a test vérsejtjei jól működnek-e. Mérik a különféle vérben előforduló fehérjék szintjét is , amelyek felelősek az immunrendszer működéséért, kimutatják a sérum calcium szintjét és az abnormális máj-funkciót, amely gyakran kisérőjelensége a sarcoidosisnak. A vérvizsgálat mérni tudja a vér angiotensin nevű összetevőjét is – ez egy átalakító(bontó)enzim. Mivel a granulómákat alkotó sejtek nagy mennyiségű angiotensint halmoznak fel az enzim szintje várhatóan magas a sarcoidosisos betegekben. Azonban az angoitensin szint nem mindig magas, ugyanakkor a megnövekedett szint más betesgégekre is jellmző lehet.
Tüdőfürdő(gócos tüdőgyulladás esetén)
Ez az eljárás a bronchoscope nevű műszert alkalmazza, amely egy hosszú szűk cső, elkeskenyedő véggel mely kimossa a sejteket és más egyéb anyagokat a tüdő belső felületéről. Az átmosott folyadékot megvizsgálják és belőle különféle sejtek és más összetevők jelenlétét mutatják ki, amelyből következtetni lehet gyulladásra, ill. a tüdő immun aktivitására. A fehér vérsejtek nagy számú jelenlétéből arra lehet következtetni, hogy a tüdőben gyulladás van.
Biopsia
A bronchoskóppal nyert tüdőszövet minták és más szövet minták , mikroszkópikus vizsgálatából az orvos meg tudja határozni, hogy a testben hol keletkeztek granulómák.
Galluum-bevitel
Ennek az eljárásnak a során az orvos egy radioaktív vegyi anyagot (gallium 67et) fecskendez a páciens vénájába. A gallium felgyülemlik a test sarcoidosisos és egyéb gyulladásos területein. 2nappal a befecskendezés után a testet radioaktivitás vizsgálatnak vetik alá. A test bármely részén felhalmozódott gallium utal gyulladásos tünetre, és még arról is számot ad, hogy mely szövetek, milyen mértékben érintettek. Azonban mivel bármiféle gyulladás gallium felhalmozódásként jelentkezik, nem feltétlenül egyértelmű, hogy a páciensnek sarcoidosisa van.
KVEIM vizsgálat
Ennek a vizsgálatnak a során standardizált sarcoid-szövet anyagot injektálank a bőrbe. Egyrészről az injekció helyén egyedülálló felhalmozódás megerősíti a sarcoidosist, másrészről voszont az eredmény nem feltétlenül pozitív, noha a betegnek sarcoidosisa van.
Nem alkalmazzák gyakran, mert nem kaphatü megfelelő tesztanyag. Néhány kórház az USA-ban készít preparátumot saját, belső használatra.
Hasítófény vizsgálat
A hasítófénynek nevezett lámpa lehetővé teszi a szem belsejének vizsgálatát. Kimutatható vele a sarcoidosis okozta károsodás.
|