Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?

A veseelégtelenség heveny (akut) és idült (krónikus) formákban alakulhat ki. Akut veseelégtelenség leginkább súlyos betegségek vagy állapotok miatt alakul ki, ez a kiváltó ok megszűnésével rendeződhet, ellenkező esetben tartós veseelégtelenséghez vezet.

A krónikus veseelégtelenség kialakulásához számos betegség járulhat hozzá, ezek közül a két leggyakoribb a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség.

Magasvérnyomás-betegség

Az idült veseelégtelenség leggyakoribb oka a kezeletlen vagy nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség. A vérnyomás emelkedése a test minden részében (így a vesékben is) növeli az erek terhelését, ami a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet, a veseműködés romlása következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat. A vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is.

Cukorbetegség

A cukorbetegség (diabétesz) - becslések szerint - a felnőtt lakosság legalább 12 százalékát érinti. Statisztikák szerint a diabéteszes betegek hozzávetőlegesen 30 százalékánál érintett lesz a vese is. Az 1-es típusú (másnéven inzulinfüggő) diabéteszben szenvedőknél 15-16 év, a 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegeknél ennél rövidebb idő is elegendő lehet a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásához, amennyiben a cukorháztartás beállítása nem jó.  Megfelelően kezelt, a diétát betartó cukorbetegeknél, ha a vércukor és a HgbA1c (az előző 3 hónap vércukorértékeinek átlagát jelző adat) értéke a terápiás szinten van, akkor a veseelégtelenség kialakulásának esélye alacsonyabb, mint a diétát és a terápiás útmutatást be nem tartóké. Sokszor a diabéteszes veseelégtelenséget nem ismerik fel idejében, pedig a szűrés egyszerű és olcsó, hiszen egy laborvizsgálattal nyomon követhető a vesefunkció alakulása.

A cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakran kombinálódik is egymással - ez pedig szinte biztosan a vesék károsodásához vezet. Cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség esetén is a vizeletben levő  mikroalbumin meghatározásával viszonylag korán ki lehet mutatni a vesekárosodás fennállását, amikor még a veseműködés károsodását vérvétellel (kreatinin, karbamid, GFR) nem lehet igazolni.

Vesekárosító gyógyszerek

Veseelégtelenséget okozhatnak vesekárosító gyógyszerek is. Leginkább a nem szteroid gyulladásgátló szerek rendszeres szedésével alakul ki a fájdalomcsillapítók okozta vesekárosodás (analgetikusnefropátia). Ennek a betegségnek a gyakorisága folyamatosan növekszik, mivel a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók egyre elterjedtebbekés sokan az állandó, krónikus fájdalmaikkal sem fordulnak orvoshoz, hanem sok esetben akár többféle fájdalomcsillapítót is szednek tartósan. Leginkább a középkorú nők érintettek, mivel ők azok, akik fejfájásuk, nőgyógyászati panaszaik, ízületi fájdalmaik miatt évekig, szinte napi rendszerességgel szednek fájdalomcsillapítókat. Becslések szerint körülbelül 3 kilogramm gyógyszer beszedése után (több év alatt) alakulhat ki az analgetikus nefropátia, melynél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre.

Egyéb kockázati tényezők

Különböző krónikus vesegyulladások is okozhatnak visszafordíthatatlan vesekárosodást. Fertőzések miatt kialakuló gennyes betegségek, ismétlődő vesemedence-gyulladás, illetve az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás (glomerulonefritis) miatt is felléphet ez az állapot. Az ismétlődő húgyúti fertőzések az idült vesemedence-gyulladás (krónikus pielonefritisz) kialakulását segíthetik elő. Ilyen esetben a vesemedence mentén a veseszövetben kis gyulladásos gócok alakulnak ki, melyek később összefolynak és hegesedést okoznak, ez a vesekelyhek deformálódását és a vesekéreg behúzódását okozza. A vese állománya emiatt fokozatosan károsodik, ami a zsugorodásához és veseelégtelenséghez vezethet.

A köszvény hosszas fennállása is kockázatot jelent idült vesebetegség kialakulásában, mert az urátkristályok lerakódnak a vese állományában, ezáltal csökken a veseműködés, ami veseelégtelenséghez vezethet. Krónikus vesebetegséget okozhat még a húgyutak tartós elzáródása, melynek hátterében prosztata-megnagyobbodás, húgyúti kövesség vagy daganat állhat. Az örökletes policisztás vesebetegség, valamint veziko-ureterális reflux betegség, amikor a vizelet a vesékbe visszaáramlik, szintén kockázati tényezőt jelent.

A vezikó-ureterális reflux betegség (amikor főleg vizeléskor, a húgyhólyag összehúzódása idején a vizelet visszafelé feljut a húgyvezetékbe vagy akár a vesemedencébe is) igen ritkán szintén veseelégtelenséghez vezethet. Előrehaladott stádiumban (IV-V. stádium) a nagyfokú visszafolyás miatt az üregrendszer feltágul és az állomány pusztulása következik be, vagy amikor fertőzött vizelet kerül az egyik vagy mindkét vesemedencébe és ott hegesedéseket okoz. Ebből a későbbiek folyamán végállapotú veseelégtelenség alakulhat ki.

Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter