Hörgőtükrözés-bronchoszkópia
A gége (larinx) és a légutak megtekintése száloptikás csövön (bronchoszkóp) keresztül. A bronchoszkóp végén található világítás segítségével a vizsgáló orvos a nagyobb légutakon (hörgők) keresztül szemügyre veheti a tüdő belsejét.
A hörgőtükrözés segíti a diagnózis felállítását, és bizonyos esetekben terápiás beavatkozásokat tesz lehetővé. A hajlékony (flexibilis) bronchoszkóp segítségével váladék, vér, genny és idegentest távolítható el, a tüdő bizonyos részeihez gyógyszer juttatható, és a vérzés helye megállapítható. Ha az orvos tüdődaganatot feltételez, a légutak vizsgálatán kívül a gyanús területekről szövetmintát is lehet venni. A bronchoszkópiát a tüdőgyulladás kórokozóinak kimutatásához szükséges váladékminta vételre is használják. E kórokozók más módon nehezen nyerhetők és mutathatók ki. A bronchoszkópia különösen jól használható mintavételre az AIDS-ben vagy egyéb immunhiányos betegségben szenvedők esetében. Égési sérülést vagy füst belélegzését követően a hörgőtükrözés a gége és légutak állapotának megítélésében nyújt segítséget az orvosnak.
A beteg a bronchoszkópiát megelőzően legalább négy órával nem ehet és nem ihat. Nyugtatók adásával csökkentik izgatottságát, atropint adnak a gégegörcs, és a beavatkozás közben néha fellépő szívműködés lassulás megelőzésére.
A garatot és az orrjáratot érzéstelenítő sprayvel érzéstelenítik, ezt követően a hajlékony bronchoszkópot az orrnyíláson keresztül vezetik a légcsőbe.
Légútöblítés (bronchoalveoláris lavage): az orvosok a bronchoszkóppal nem megközelíthető kisebb légutakból történő mintavételre használhatják. A bronchoszkópot a kis légutakig előretolva az orvos sós folyadékot (fiziológiás sóoldatot) fecskendez be az eszközön keresztül. Ezután a bronchoszkópon keresztül visszaszívják a folyadékot, mely sejteket, és ha van, baktériumokat sodor magával. A kapott anyag mikroszkópos vizsgálata segít a gyulladások és daganatok diagnózisában; a fertőzések kimutatására a váladékot bakteriológiai tenyésztésre küldik. A légútöblítés a légúti fehérjegyülem (pulmonális alveoláris proteinózis)s és egyéb állapotok kezelésében is hasznos.
A transzbronchiális tüdőbiopszia a hörgő falán keresztül történő szövetmintavételt jelenti. Az orvos a biopsziás szerkezetet a bronchoszkóp csatornáján át egy kis légutacska falán keresztül a gyanús tüdőterületre juttatja, ahonnan apró szövetmintákat metsz ki. Az érintett terület pontos meghatározására segítségként ún. fluoroszkópot (röntgen) használhatnak. Az ilyen vezérlés csökkentheti a tüdő összeesésével (pneumothorax) járó véletlen szövetsérülések veszélyét. Bár a bronchuson keresztüli tüdőbiopszia növeli a szövődmények veszélyét, mégis gyakran ad kiegészítő diagnosztikus információkat, és szükségtelenné tehet nagyobb sebészeti beavatkozásokat.
Bronchoszkópiát követően a beteget néhány órán keresztül meg kell figyelni. Ha szövetmintavétel történt, az esetleges szövődmények kimutatására mellkasröntgent kell készíteni.
Forrás: webbeteg
|