A roham leírásától a vérvételen keresztül a képalkotó eljárásokig számos, ám fájdalmatlan vizsgálatra lehet szükség az epilepszia pontos diagnózisához. Orvosának szüksége lesz a roham részletes leírására. Mivel nagyon gyakran az epilepsziás beteg nem emlékszik arra, mi történt a roham alatt, orvosa valószínűleg szemtanúkat fog bevonni.

Orvosa valószínűleg neurológiai szempontból fogja megvizsgálni, többek között a reflexeket, az izomtónust, az izomerőt, az érzőképességet, a járást, a tartást, az egyensúlyt és a koordinációt nézi meg. Ezen túl kérdéseket fog feltenni, hogy agondolkodását, ítélőképességét és memóriáját tesztelje.

Vérvizsgálatra is szükség lehet, különböző betegségek, kórállapotok kizárása végett (pl. fertőzés, ólommérgezés, vérszegénység, cukorbetegség), mivel ezek szintén okozhatnak epilepsziás rohamot.


Orvosa mindezek mellett különböző képalkotó vizsgálatokat is javasolhat.
Elektroenkefalográfia (EEG)

Az EEG az agy elektromos tevékenységét rögzíti a fejbőrhöz erősített elektródák segítségével. Az epilepsziás betegeknél nagyon gyakran az agy elektromos tevékenységének normális mintázata módosul, még a rohammentes időszakokban is.

Az EEG-vizsgálatra készülve ne csináljon különleges frizurát, ne használjon fémes hajlakkot, vagy ragacsos hajzselét. A vizsgálat előtt 6 órával ne igyon kávét. Az vizsgálat önmagában fájdalmatlan és kb. 30-60 percig tart az elektródák felhelyezésével együtt.

Bizonyos esetekben orvosa videó-EEG-monitorozást javasolhat. A vizsgálat során másodpercről másodpercre egyidejűleg követik a viselkedését EEG-mintázatot. Ha sikerül rohamot is rögzíteni orvosa megpróbálhatja meghatározni, hogy pontosan honnan indul ki a roham.

A videó-EEG-vizsgálat során Önnek valószínűleg néhány napot kórházban kell töltenie, a filmezés teljes időtartama alatt az EEG-elektródák a fejhez vannak rögzítve, és folyamatosan videózzák Önt.

Computertomográfia (CT)

Egy különleges röntgenkészülék segítségével - a CT-készülékkel - különböző szögekből számos képeket készítenek az agyról, majd ezeket összesítve az agy és a koponya keresztmetszeti képeit hozzák létre. A CT-felvételek az agy szerkezetének rendellenességeit tudják kimutatni, ide értve a daganatokat, a cisztákat, a korábbi stroke-okat illetve a rendellenesen fejlődött ereket. A képek segítenek az epilepszia hátterében álló szerkezeti elváltozások kimutatásában.

A CT-vizsgálatra készülve távolítsa el fülbevalóját, szemüvegét, műfogsorát, illetve hajcsatjait. Szükség lehet egy intravénás branül bekötésére, azért, hogy ezen keresztül kontraszt anyagot (érfestéket) tudjanak a szervezetbe juttatni. A CT-vizsgálat során egy olyan mozgatható asztalra fektetik, amelynek segítségével a CT-készülék megfelelő részéhez tudják önt helyezni. A felvételek számától függően a CT-vizsgálat időtartama 2 és 20 perc között változhat. Az eljárás fájdalmatlan.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)

Az MRI-készülék rádióhullámok, és erős mágneses mezőt segítségével alkot részletes képet az agyról. A CT-vizsgálathoz hasonlóan az MR-vizsgálat a rohamok hátterében álló strukturális károsodásokat tudja kimutatni. A fogtömés, a fogszabályzó torzíthatja a képeket, éppen ezért nagyon fontos, hogy az asszisztensnek jelezze ezek a vizsgálat előtt.

A vizsgálat során egy csúsztatható asztalra kell lefeküdnie, amely eztán követően begördül az MR-készülékbe. A pontos felvételek érdekében a fejet rögzítik. Bár a vizsgálat fájdalommentes, van, aki kellemetlenül érzi magát az MR készülék belsejében. Abban az esetben, ha ez a probléma Önnél is felmerülhet, kérje meg orvosát, hogy szorongáscsökkentő gyógyszereket adjon Önnek.

Az MRI-nek van egy speciális típusa, a funkcionális MRI (fMRI). Ez az agyműködés kis metabolikus változásait is ki tudja mutatni. Az fMRI láthatóvá teszi, hogy bizonyos tevékenységekvégzése során, így pl. egyszerű kérdésekre adott válaszadáskor, vagy ceruzahegyezés közben az agy mely területei működnek.

Az orvosok tudják, hogy az agynak nagyjából mely területei felelnek bizonyos funkciók kivitelezéséért, így például. hol található a gondolkozás, a beszéd, a mozgás és az érzés központja, de ezeknek a pontos elhelyezkedése egyénenként változhat. A funkcionális MRI segítségével meg lehet határozni e kritikus funkciók helyeit, így el lehet dönteni, hogy egy esetleges epilepszia műtét biztonságos lenne-e az Ön esetében.

Pozitronemissziós tomográfia (PET)

A PET-vizsgálat során a véráramba jutatott radioaktív anyag segítségével jelenítik meg az agy aktívan működő területeit. A radioaktív anyagot cukorhoz kötik. Tekintettel arra, hogy az agy energiaforrása a cukor, a jobban műkő területeken, több cukorhoz kötött jelzőanyag halmozódik fel, világosabb foltként ábrázolódva a PET-felvételen.

A radioaktív anyag beadása után kb. 30-90 perc kell ahhoz, hogy a hatóanyag felhalmozódjon az agyszövetben. Ez alatt a várakozási idő alatt fontos, hogy pihenjen, és ne beszéljen, ne mozogjon túl sokat. A tényleges felvételek 30-45 perc alatt készülnek el. A vizsgálathoz használt radioaktív anyag mennyisége nagyon kevés, ezért nem jelent jelentősebb kockázatot alkalmazása.

Szimpla (single) foton emissziós computerizált tomográfia (SPECT)

Ezt a vizsgálatot elsősorban az epilepszia műtétekre váró betegeknél végzik el, ha az MRI-, illetve az EEG-vizsgálat alapján nem teljesen tisztázott, hogy melyik terület felel a rohamok kialakulásáért. A SPECT-vizsgálathoz két felvételre van szükség. Az egyikre a roham alatt, majd ezt követően egy másikra, 24 órával később. Mind a két vizsgálathoz radioaktív anyag beadására van szükség, és az így kapott két felvételt összehasonlítják. Az agynak azon területe, ami a roham alatt a legnagyobb aktivitást mutatja, rávetíthető az MRI-vel kapott képre, ezáltal a sebészek teljesen pontosan tudni fogják, hogy az agynak melyik részét kell eltávolítani.


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus