Az epilepsziás roham felismerése - Az epilepszia tünetei
szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve: 2022.03.09.
A közvélekedéssel ellentétben az epilepsziás rohamok gyakran nagyon enyhék, sokszor a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre.
Az epilepszia egy olyan krónikus és rohamokban jelentkező betegség, amelyben az agyi idegsejtekben rendellenesen fokozódnak a kisülések.
Bár általánosságban az a kép él bennünk, hogy az epilepszia mindig rángógörccsel és eszméletvesztéssel jár együtt, a betegség tulajdonképpen változatos tünetekkel járhat. A tünetek, amit rohamoknak is nevezünk, gyakran nagyon enyhék, különböző érzetet és viselkedést idéz elő. Bizonyos rohamfajtákban a beteg a roham során egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre, míg másoknál teljes testre kifejlődő görcsroham alakul ki.
TUDTA?
Nagyon sok embernél, pl. gyerekeknél magas lázhoz társulhat egy roham, amit aztán soha nem követ egy második. Egy roham önmagában nem jelent epilepsziát.
Egy roham lezajlása nem jelenti azt, hogy Önnek epilepsziája van. Ha azonban Önnek már volt két rohama, drámaian megnő a további rohamok kialakulásának valószínűsége. Legalább két provokáció nélkül kialakuló roham szükséges az epilepszia diagnózisának felállításához.
Az epilepszia leggyakrabban gyerekkorban, illetve 65 éves kor felett alakul ki, ettől függetlenül azonban bármely korban kialakulhat. Kezelés segítségével elérhető a rohammentesség, illetve csökkenhet a rohamok gyakorisága és intenzitása. Nagyon sok esetben az epilepsziás gyerekek idővel kinövik a betegséget.
RIZIKÓFAKTOROK
A hajlam örökölhető: akinek a családjában valakinek már van epilepsziája, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki epilepsziás megbetegedés.
A fejsérülés nagyon gyakran epilepsziához vezethet. Az ilyen eredetű kockázat csökkenthető, ha az autóban mindig bekapcsolja a biztonsági övet, és biciklizéskor, síeléskor, motorozáskor, bukósisakot visel.
A stroke, vagy bármilyen más vaszkuláris betegség olyan agyi károsodáshoz vezethet, ami szintén epilepsziát válthat ki. Sok mindent tehet e betegségek megelőzése érdekében: csökkentheti alkoholfogyasztását, táplálkozhat egészségesebben, mozoghat rendszeresen, megcélozhatja ideális testsúlyát és leszokhat a dohányzásról.
Az epilepszia további rizikófaktorai közé tartozik az agy fertőzéses megbetegedése (pl. agyhártyagyulladás), és a gyerekkorban magas láz miatt kialakuló rohamok.
Az epilepszia tünetei
Mivel az epilepsziát az agysejtek rendellenes tevékenysége okozza, a rohamok bármilyen az agy által szabályozott folyamatot érinthetnek. A roham átmeneti zavartságot, teljes eszméletvesztést, a karok és lábak kontrollálatlan rángatózását hozhatják létre, de előfordulhat, hogy az egyetlen tünet, az hogy a beteg néhány másodpercig csak üresen néz.
A tünetek a roham típusától függően is változhatnak. A legtöbb esetben az epilepsziás beteg rohamai minden alkalommal azonos típusúak, éppen ezért a tünetek is nagyon hasonlóak. Ennek ellenére kialakulhatnak különböző típusú rohamok is, eltérő tüneteket előidézve.
A rohamok kezdetétől függően elkülöníthetünk parciális vagy generalizált rohamokat. Ha úgy tűnik, hogy a roham az agy csak egy bizonyos területének rendellenes működéséből adódik, akkor parciális vagy fokális, míg a teljes agyat érintő rohamok esetén generalizált rohamokról beszélünk. Bizonyos esetekben a roham az agy egy körülhatárolt területéről kiindulva átterjed az agy többi részére.
Parciális rohamok
Egyszerű parciális rohamok. Ez a rohamtípus nem jár eszméletvesztéssel, módosíthatja azonban az észlelést, illetve megváltozhat a roham alatt a dolgok észlelése, szaga, vagy hangzása.
Komplex parciális rohamok. A komplex parciális rohamok során tudatzavar (eszméletvesztés) is kialakul, azaz a beteg bizonyos időre elveszti kapcsolatát a külvilággal. A komplex parciális rohamok általában akaratlan mozgásokkal, például a kezek dörzsölésével, csámcsogással, a karok mozgatásával, vagy valamilyen hangadással indulnak.
Generalizált rohamok
Absence rohamok (petit mal rohamok). Erre a rohamfajtára az jellemző, hogy a beteg pár másodpercig nincsen tudatánál, csak révedezik.
Mioklónusos rohamok. Ez a rohamtípus a karok, és a lábak hirtelen rángatózásával jár.
Atóniás rohamok. Ebben az esetben a beteg hirtelen összeesik, vagy elesik.
Tónusos-klónusos rohamok (grand mal). Ez az epilepsziás rosszulléteknek a legintenzívebb formája, mely során először a test megfeszül, majd rázkódni kezd. A beteg a rosszullétek során eszméletét elveszti, a történtekre nem emlékszik. Gyakran a roham alatt nyelvét megharapja, vizeletét maga alá engedi.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben Ön ismert epilepsziás, azaz már felállították az epilepszia diagnózisát, nem szükséges minden egyes roham után orvoshoz fordulnia, ha Ön és családja pontosan ismeri a rohamokkal kapcsolatos teendőket. Ha azonban roham életében először jelentkezik, mindenképp forduljon orvosához! Ha Ön szemtanúja egy rohamnak, szintén hívjon azonnal orvosi segítséget!
Az epilepszia kialakulásának okai
Az epilepszia számos formáját hozták már kapcsolatba különböző az agysejtek egymással való kommunikációját szabályozó gének károsodásával, azonban az epilepszia néhány ritka formájának a hátterében van csak specifikus génhiba jelen.
Összességében úgy tűnik, hogy akár több száz génben is lehet valamilyen rendellenesség, és ezek mind epilepszia kialakulásához vezethetnek. Bár az epilepszia bizonyos formái a családban halmozódnak, az öröklődés csak részleges szerepet játszik a betegség kialakulásában, vélhetőleg az egyént érzékenyebbé teszi az epilepsziát provokáló környezeti tényezők iránt.
Számos esetben az epilepszia kezdete egy az agyat károsító balesethez, betegséghez, vagy valamilyen traumához, például stroke-hoz köthető. Ritkán agydaganat állhat az epilepszia hátterében. A betegek felénél azonban nincs az epilepsziának azonosítható oka.
Forrás: WEBBeteg
Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
