A légúti szűkület okai

A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik Ön és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb az esélye a megbetegedésre.

A krónikus obstruktív bronchitisz és bronchiolitisz (COPD) nevű betegséget a hörgők (bronchusok) és hörgőcskék (bronchiolusok) folyamatosan fennálló gyulladása jellemzi, ami megvastagítja a légutakat bélelő hámot és ezáltal szűkíti a légutakat. Krónikus bronchitisben fokozott a nyáktermelés is, ami a beszűkült légutakat tovább szűkíti. Az asztmás bronchitis szintén COPD, mivel ez ugyanúgy összeszűkíti a légutakat. Az asztmás bronchitis, más néven tüdőasztma jellegzetessége, hogy a légutakat körülvevő izomrostok bizonyos ingerekre rendellenesen nagy mértékben összehúzódnak, ami hirtelen és erőteljesen rontja a gázcserét a tüdőben.

Mind a két fentebb említett gyulladás aktiválja a tüdőben levő falósejteket, amelyek idővel károsítják a tüdő szövetét. Ehhez hozzájárulnak a gyakori köhögés során fellépő légnyomáskiugrások is. Ha a léghólyagok fala károsodik, az eredetileg különálló léghólyagok összeszakadnak, ezáltal kevesebb, de nagyobb hólyagok keletkeznek, vagyis "tüdőtágulás" alakul ki. Mivel a tüdő rugalmasságát biztosító rostok a léghólyagok falában vannak, ha kevesebb a léghólyag, a tüdő veszít rugalmasságából, ami lassítja a levegő kiáramlását a kilégzés során. A nehezebb kilégzéshez az is hozzájárul, hogy a hörgőcskéket körbevevő rugalmas tüdőszövet hozzájárul azok nyitva tartásához, így a léghólyagok összeszakadásakor szűkülnek a hörgőcskék. A nehezebb kilégzés miatt elhasznált levegő marad vissza a tüdőben, ezáltal nehezebb lesz az oxigén bejutása és széndioxid kijutása a szervezetből.
 

Rizikófaktorok

• Dohányfüst. A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik Ön és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb az Ön kockázata. A pipázók, a szivarozók és a passzív dohányzásnak kitett emberek szintén magasabb kockázattal bírnak. A dohányfüstön kívül természetesen minden más füst is ártalmas hosszú távon.
• Munkahelyi ártalom. Különböző vegyszerek gőzei, gázai, illetve pora irritálhatja a légutakat, és gyulladást eredményezhet a tüdőben.
• Kor. A COPD évek alatt, lassan alakul ki, ezért az esetek többségében a betegek 40 évesnél idősebbek a tünetek jelentkezésekor.
• Genetika. Ismeretes egy ritka genetikai betegség, amit alfa 1 antitripszin hiánynak hívnak. A vizsgálatok alapján ennek a génnek a módosulása az egyéb rizikófaktorral is rendelkezőket érzékenyebbé teszi a betegség kialakulása iránt. Feltételezhető, hogy a COPD iránti hajlamot több gén is befolyásolja, így azok, akiknek a családjában több ilyen eset előfordult, fokozott kockázatúnak tekinthetők.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus)