Hogyan kezelhető a sarcoidosis?
Szerencsére sok sarcoidosisos beteg semmiféle kezelést nem igényel. A tünetek munkaképtelenséget nem okoznak és spontán megszünnek. A mennyiben javasolt a kezelés a legfőbb cél, hogy a tüdőt és más érintett szerveket működésben tartsanak és tünetmentes állapotot érjenek el. A betegség inaktív fázisba jut, ha a tünetek megszünnek. A betegség gyógyítása során a sokévi tapasztalatok szerint a legfőbb gyógymód a gyulladások és a granulóma képződésre a corticosteroid kúra alkalmazása. A Prednisone a leggyakoribb cortisteroid napjainkban. Jelenleg nem ismeretes gyógymód a sarcoidosis eőrehaladott stádiumában jelentkező fibrózisra. Egynél feltétlenül több vizsgálatra van szükség a sarcoidosis diagnosztizálásához. A vizsgálatok a javuló tendenciát is kimutatják. Alkalmanként a vérvizsgálat kimutathat magas calciumszintet, amely szintén kísérő tünete lehet a sarcoidosisnak. Ennek okai nem tisztázottak. Néhány szakember úgy véli, hogy ezt az állapot nem általános. Ha mégis ez a helyzet a páciensnek tanácsos kerülni a calciumban gazdag ételeket a D vitamint, a napfényt, vagy Prednisone-kúrát javasolnak, mert ez a coricosteroid gyorsan visszafordítja a folyamatot.
Mivel a sarcoidosis elmúlhat minden kezelés nélkül is az orvosok vitatják, hogy mikor kell elkezdeni a gyógykezelést, és milyen dózist írjanak elő valamint mennyi ideig folytassák a kúrát. Az orvos döntésében meghatározó, hogy melyik szerv van érintve és milyen mértékű a gyulladás. Ha a betegség komolynak bizonyul az orvos corticosteroidot rendelhet, ha a tüdő, szem, szív, idegrendszer, a lép vagy a vesék vannak érintve.
A corticosteroidok alkalmazása általában javulást eredményez. Azonban a kúra befejeztével a tünetek kiújulhatnak. Ezért a kezelés folytatása akár évekig is szükséges lehet, néha mindaddig, míg a betegség aktív fázisában van vagy a kúra megelőző jellegű.
A gyakori ellenőrző-vizsgálatok azért szükségesek, hogy az orvos a betegséget figyelemmel kísérhesse és ehhez igazíthassa a gyógymódot.
A cortisteroid alakalmazásának mellékhatásai is lehetnek. Ilyen a hullámzó kedélyállapot, csomóképződés és testsúly gyarapodás-mivel a kúra folyamatos vizvisszatartásra össztönzi a szervezetek,-magas vérnyomás és várcukor szint, gyakori éhségérzet. A hosszantartó kezelés befolyásolhatja a gyomor, a bőr, és a csontok állapotát. Ez az állapot előidézhet gyomorbántalmakat, gyormorfekélyt, aknét, vagy a csontok calcium- tatalmának drasztikus csökkenését. Ha azonban a corticosteroid bevitelt körültekintően írják elő, alacsony dózisban, a kezelés haszna jóval nagyobb az okozott problémáknál.
A corticosteroid mellett számos más gyógyszerrel is próbálkoztak már, de azok hatékonysága nem bizonyított egyértelműen. Ezek a gyógyszerek cloroquine-t és D-penicillamine-t tartalmaznak. Más egyéb gyógyszereket is alkalmaztak már pl: chlorambucil-t, azathioprone-t, methotrexate-t és cyxlophosphamide-t, melyek visszaszoríthatják az alveolitist, azáltal, hogy elpusztítják a granulómát okozó sejteket. Eddig még egyik említett szert sem értékelték konrollált klinikai tesztekben így használatuk igen nagy kockázattal jár, különösen terhes nőknél.
A cycosporine nevű szert melyet szervátültetések alkalmával használnak, hogy visszaszorítják az immun reakciókat teszteltek és értékeltek. Sikertelennek találták. Nemrégiben kevés beteg esetében sikeresen alkalmaztak thalidomodot. Ez a szer javította a tüdőfunkciót és gyógyította a bőrtüneteket.
Sok megválaszolatlan kérdés van a sarcoidosissal kapcsolatban. A sarcoidosissal foglalkozó szakemberek fő célja, hogy beazonosítsák a betegség okozóját, valamint azt,hogy mi idézi elő a gyulladásokat, a hörgőgyulladást, a granulómák képződését és a fibrózist. A legvégső cél pedig az a kutatók számára, hogy megbizgató módszereket dolgozzanak kis a diagnózis felállítására, és a gyógykezelés módjára, valamint kidolgozzák a sarcoidosis megelőzésének lehetséges formáit.
Eredetileg a szakemberek úgy vélték, hogy a sarcoidosist az immunrendszer szerzett oknál fogva történő alaul energetizáltsága okozza. A feltevést néhány évvel ezelőtt revidálták, mikor használatba vették a tüdőfürdő nevű eljárást és hörgőkből nagy mennyiségű sejtet ill. sejtes állapotú közvetítő anyagot nyertek a sarcoidosisos betegekből. Mostanság úgy gondolják, hogy a sarcoidosis komplex összefüggésben van az immunrendszer nem megfelelő működésével és ezzel egyidejűleg bizonyos immunológiai
funkciók(depressziójával)alulműködésé el. A sarcoidosisos páciensek immunológiaia vizsgálatai azt bizonyítják, hogy sok immuntevékenység összefüggésben áll a csecsemő-mirigy által kiválasztott fehér-vérsejtekkel, amelyeket T-lymphocitáknak vagy T-sejteknek neveznek. Ezeknek a sejtes összetevőknek a pangása következtében lép fel a páciens túlérzékeny bőrreakciója, mely tesztelhető a bőr alá juttatott antigén, vagy külső anyag segítségével.
Az említetteken kívül a sarcoidosisos páciens vére csökkent mennyiségben tartalmat T-sejteket. Ezek a T-sejtek-úgy tűnik-nem képesek normális reakcióra, míg a jelenleg ismeretes módon próbálják meg stimulálni-laborkörülmények között- a –sejt termelést. Nem sikerül előállítaniuk-amúgy természetes-összetevőinek egyikét, az immunközvetítő anyagként ismert citokont, mely segítségével más sejtek viselkedését módosíthatják.
Ellentétben a sejtes immunreakció pangásával, a sarcoidosisos betegnél fellép a humorális(testnedvi) immun válaszreakció. A humorális immunreakciót jelöli, hogy antitest-termelődés kezdődik számos külső antigénre, közöttük hétköznapi vírusokra. A humorális rendszre immunreakciója tetten érhető mg egy másik tipusú lymphocita esetében is, nevezetesen a B-lympfociták, vagy B-sejtek esetében, melyek a csontvelőben keletkeznek.
A túlzott humorális reakció egyik indikációja, hogy a sarcoidosisos páciensnél auto antitest képződés indul be,( Ezek antitestek a belsőleg keletkező antigénekre) mely hasonlatos a reumás tünetekhez.
A hörgőtükrözéses eljárással a tüdősejtek tanulmányozása által lehetővé vált a kutatók számára, hogy a vér összetevőiből következtessenek a helyi gyulladásos tünetekre és a tüdő immunreakcióira. A szervezeten belüli sejtes szintű immunreakcióval ellentétben a tüdő válaszreakciója csökkenő tendencia helyett inkább fokozott.
A fokozott válaszreakció a beteg szövetekben a T- lymphocitákaktiválódásával jellemezhető, melyekben bizonyos sejt-felszíni antigének találhatók csak úgy mint az aktiválódott hörgőmakrofágokban. Ennek a sejtes szintű reakciónak a helye jól meghatározható, mert a tüdőben nagy mennyiségben jelennek meg azok a vivőanyagok, melyek vélhetőleg szerepet játszanak a betegség kifejlődésében. Ezek – többek között – az interlenkin-1, interlenkin-2, B-sejt faktorok, B-sejt módosulások, fibroblaszt, és fibronectin. Mivel számos tüdőrendellenesség belégzés általi fertőzés következménye, fontos kutatási terület marad, hogy vajon vírus okozza-e a sarcoidosis kifejlődését.
Néhány nemrégiben végzett megfigyelés irányvonalat jelölhet ki a kérdés további kutatási kutatási menete számára. Ezekben a tanulmányokban a cytomegalovírus (CMV) génjeit juttatták be a lymphocytákba és a vírusos géneket tanulmányozták. Azt találták, hogy a vírusos gének megjelentek az akkut fertőzés alatt és akkor is ha a vírust nem pótolták a sejtekben. Azonban úgy tűnik, ez a folyamatcsak akkor zajlott le, ha a T.sejtekvalami káros esemény következtében aktiválódtak. Megjegyzendő mg, hogy mikor a CMV-gén termelést kimutatták, úgy tűnik ez képes aktiválni az alveoláris hörgő makrofágokat, melyek az interleakin-1 szintje megemelkedik sarcoidosisos páciensek tüdőhörú makrofágjaiban ez arra enged következtetni, hogy bizonyos vírusok génjei fokozhatják a sarcoidosossal összefüggésen álló gyulladáskeltő komponensek termelését. Egyelőre nem tisztázott, hogy vajon mindez vírusfertőzés következménye-e.
Jelenleg arra vonatkozóan folynak vizsgálatok, hogy a thalidomide alkalmazható e a sarcoidosis terápiájában. A jövőbeli vírusmodell kutatások eredményt produkálhatnak azzal kapcsolatban, hogy a fehér vérsejtek molekuláris rendszerének változása befolyásolja e a sarcoidosis lefolyását.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Tisztelt Földi Edit!
Mintha én írtam volna, amiket ön írt. Pont így vagyok én is. Szeretnék választ, Mi történt?
József
„ Tisztelt-Uram,Hölgyem!
Nekem sarcaódózis mengalitist mutattak ki.
Tulajdon képp mind a ket tüdömön, a jobbat 2008-ban műtötték,eltávolítottak két lebenyt. Akkor tüdőgyuladás maradványát mutatták ki.
2011-ben a bal tüdömön kimutatták a sarcaodózist,műtétes minta alapján.
Majd 2 -évig szedtem a medrolt,hól nagyobb,hol kisebb dózisban. Most a jobb oldalon tű biopsziával vett minta alapján ott is ezt mutatták ki.
Igazából felvetődött a citoflan kezelés,de nem tudom,hogy belemenjek-e?
Drasztikus eljárásnak mondta a Profeszor asszony,akihez járok.
Mi a biztosíték egy élhetőbb élet módra,vagy csak vegetálás lesz a vége,és a medroltól,már így is tönkrementek az izületeim.
Kérem ,hogy mint orvos-ill.magán emberként beválalná-e ezt a kezelést.
Mert ,most még élhtő módon élek,de nem szeretnék egy roncs lenni,és a gyermekeim terhére lenni! És még valami,közben 3 hete nyitott zugu zölhályog lett a szememen,amit okozhatott a medrol is!
Előre is várom válaszukat!
Tisztelettel : Földi Edit 51-éves vagyok.